Nem tudod meggyógyítani azt, amit nem érzel.
Edith Eva Eger
Nemcsak a testünknek, hanem a lelkünknek is szüksége van időnként töltekezésre, regenerálódásra. Ha nem beszélünk fájdalmainkról, nehézségeinkről az elszigetel bennünket. A fájdalom elkülönít és az elkülönülés fáj. Vagyis a reziliencia (lelki rugalmasság) nő, ha nem érezzük magunkat egyedül és annál inkább csökken, minél elszigeteltebbnek érezzük magunkat. Ma már számos tudományos vizsgálat is igazolja, ha szavakba tudjuk önteni, amit érzünk, ami bennünk zajlik, ha tudatosítjuk érzelmeinket, akkor az csökkenti a ránk gyakorolt hatásukat.
A Carl Rogers által kidolgozott módszerről: a mentálhigiénés segítő beszélgetés egy humanisztikus irányzat. Személyközpontú megközelítést alkalmaz, aminek lényege a szimmetrikus viszonyban van. A segítő nem diagnosztizál, nem címkéz és teljesen egyenrangú partnerként viszonyul a klienshez. Belehelyezkedik a kliens belső világába és megpróbálja azt visszatükrözni. Vagyis ez egy kísérő folyamat, amiben három nagyon fontos tényező jelenik meg.
Az első az empátia. Az a képesség, – tükörneuronjainknak hála -, amivel képesek vagyunk ráhangolódni egymás érzéseire, lelkiállapotára, a megjelenő belső folyamatokra. A segítő beszélgetés erre a teljes odafigyelésre épül. A kimondott szavaknak gyógyító ereje van, különösen akkor, ha egyre jobban és pontosabban meg tudjuk fogalmazni mi zajlik bennünk. A segítő kapcsolatban ezek az együttérző visszajelzések, tükrözések segítik a klienst ezen az úton.
Egy jól működő segítő kapcsolatban a feltétel nélküli elfogadásnak köszönhetően, pozitív érzelmi légkör uralkodik. A kliens biztonságban és elfogadva érzi magát. Azt éli meg, hogy gondolatait, érzelmeit, személyiségét a segítő messzemenőkig tiszteletben tartja.
Carl Rogers szavaival:
„…kedvező változás és növekedés annál könnyebben bekövetkezik, minél nagyobb mértékben képes a segítő arra, hogy meleg, pozitív, elfogadó magatartást tanúsítson mindazzal kapcsolatban, amit a kliens magában hordoz. Ez azt jelenti, hogy nagyra becsüli, mint egyént, valami hasonló érzéssel, mint amit a szülő érez gyermeke iránt, értékelve személyét, és függetlenül attól, hogy ő az adott pillanatban hogyan viselkedik. Ez azt is jelenti, hogy a segítő törődik kliensével – de nem birtokló módon-, mint olyannal, akiben lehetőségek rejlenek. Nyitott a kliens felé, bármilyen érzéseket nyilvánít is ő egy adott pillanatban – ellenséges érzést vagy gyengédséget, lázadást vagy beletörődést, magabiztosságot vagy önlebecsülést. Az elfogadás a kliens egyfajta szeretetét jelenti, olyannak amilyen, feltéve, ha a szeretet szót úgy értjük, mint ahogy a teológusok az agapé kifejezést, és nem a szónak a romantikus és birtokló értelmében. Amit leírok, nem valami paternalisztikus, szentimentális, vagy felszínesen társasági, kellemes érzés. Ez a másik személynek, mint önálló egyednek tiszteletét és nem birtoklását jelenti. Olyan, mint a rokonszenv, melynek ereje van, de nem követelő.”
Végül pedig a hitelesség (kongruencia) arra vonatkozik, hogy a segítő nyílt, őszinte és kifejezi az érzéseit.
A segítő kapcsolat non-direktív: vagyis abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az emberben létezik a pozitív erőknek egy olyan forrása, amely bizonyos feltételek mellett, egy sajátos emberi kapcsolatrandszerben hozzáférhetővé válik, és lehetővé teszi, hogy a segítséget kérő saját erejéből képes legyen megoldani nehézségeit.
Hogyan zajlik egy segítő beszélgetés?
A segítő beszélgetésben a kliens belső törvényszerűségei szerint halad a beszélgetés. Ebben a folyamatban a segítő kísérő, aki folyamatosan támogatásáról, együttérzéséről biztosítja a klienst, de tanácsot, véleményt, bármilyen elterelő elemet nem rak a beszélgetéshez. Nem sürget, nem tart vissza, csak észlel, szóban leír és visszajelez. Teljes mértékben a kliensre hagyatkozik, az ő megismerő folyamataira, nem egy kívülről felépített rendszerre, sémára épít.
Amikor a fentiek jelen vannak, akkor minden adott ahhoz, hogy a kliens elkezdje az önfeltárást. Az önfeltáráshoz tartoznak a kliens azon megnyilvánulásai, amelyekkel személyes, belső élményeit fejezi ki, a beszélgetésben ezeket „szét tudja szálazni”, s önmaga számára új következtetéseket von le. Belső élmények lehetnek: érzések, hangulatok, indulatok (irányulhatnak önmagára, másokra, vagy a világra), érzelemmel telített állásfoglalások, beállítódások, célok, vágyak, remények. De beszélhet konfliktusairól is, amelyekben saját szerepét elemzi. Az önfeltárásban a kliensnek az önmagáról alkotott képe, az önképe jelenik meg.
Carl Rogers megfogalmazásában a segítő kapcsolat leírása:
Amennyiben képes vagyok létrehozni egy olyan emberi kapcsolatot, amelyben engem a következők jellemeznek:
- őszinteség és átláthatóság (vagyis azonosulok az igazi érzéseimmel),
- meleg, elfogadó, a másik személyt, mint önálló individuumot pozitívan értékelő attitűd
- nagyfokú érzékenység (azaz úgy látom a másik személyt és az ő világát, ahogy ő látja saját magát és az őt körülvevő világot),
akkor a kapcsolatban résztvevő másik személy
- átéli és megérti a saját személyiségének olyan aspektusait is, amelyeket korábban elnyomott,
- integráltabbnak, hatékonyabban funkcionálónak fogja érezni önmagát, jobban meg fogja közelíteni azt a személyiséget, amellyé válni akar,
- jobban képes lesz önmagát irányítani és nagyobb önbizalommal fog rendelkezni,
- jobban kidomborodik az önálló, senki mással nem azonos személyisége és jobban képes lesz önmagát kifejezni,
- megértőbb és elfogadóbb lesz másokkal, és
- könnyebben meg fog birkózni az élet nehézségeivel.
Milyen eredmények érhetők el a segítő beszélgetéssel?
- Csökken a szorongás
- Önképünkkel kapcsolatos új tapasztalások jelennek meg, melyeknek köszönhetően csökken az önképünk és a reális énünk távolsága
- Érzelmi beállítódásaink megváltoznak, nagyobb tolerancia, elfogadás önmagunk és mások iránt
- Új viselkedésmódjaink alakulnak ki, pl. megváltozik, ahogy a konfliktusainkat kezeljük
- Új döntések születhetnek, vagy megérlelődik egy-egy válasz, nehezen átlátható helyzetekre
- Képesek leszünk a múltból egyre inkább a jelen és a jövő felé fordulni
- Reálisabb látásmód, lényeglátás életünk helyzeteire vonatkozóan
- Szilárdabb értékrend, ugyanakkor elfogadóbb, nyitottabb hozzáállás mások értékeinek irányába is,
A mentálhigiénés segítő beszélgetés nem minősül egészségügyi ellátásnak, pszichoterápiás tevékenységnek és nem alkalmas pszichés betegségek gyógyítására.
Ha szeretnéd felvenni velem a kapcsolatot segítő beszélgetéssel kapcsolatban, itt teheted meg. 24 órán belül visszajelzek.
Felhasznált irodalom: Carl R. Rogers: Valakivé válni, Tringer László: A gyógyító beszélgetés, dr. Tomcsányi Teodóra: A segítő beszélgetés