Stressz-szótár

Minden, ami a stresszel kapcsolatos, röviden, érthetően

A

A, B, C, D személyiségtípusok

A személyiség és az egészség kapcsolatát vizsgáló kutatások során kirajzolódott tipológia. Az A típusokra jellemző leginkább az agresszió és kardiovaszkuláris betegségekre hajlamosak. A B személyiségek az A-k ellentetjei, ők tudják legjobban megőrizni a nyugalmukat, és az egészségüket is. A C esetében a cancer vagyis a daganatos megbetegedések gyakoriak és jellemző rájuk a negatív érzelmek elfojtása. A D típusoknál a legmagasabb a distressz, náluk szintén megfigyelhető a kardiovaszkuláris megbetegedések nagyobb aránya. Bővebben >>

ACTH

Adrenocorticotrop nevű stresszhormon. Az agyalapi mirigy (hipofízis) termeli. Feladata a mellékvesekéreg kortizol szintjének stimulálása.

Adrenalin

Az adrenalin (epinefrin) a mellékvesevelőben termelődő stresszhormon, ami a másodperc tört része alatt felkészíti a szervezetet arra, hogy egy veszélyesnek ítélt helyzetben „üss vagy fuss” módon reagáljon. Hatására fokozódik a szívműködés, emelkedik a vérnyomás és a vércukorszint. A pupilla kitágul, az érzékszervek kiélesednek, az idegrendszer éberségi állapota nő. Bizonyos ereket tágít (agy, máj, szív, vázizmok), másokat pedig szűkít (vesék, lép, belek, bőr).

Amigdala

Az agy >> limbikus rendszeréhez tartozik. A szorongás, a félelem, és más negatív érzelmek csökkentésében játszik szerepet.

Arousal

A szervezet általános izgalmi és éberségi állapota.

Asszertivitás

Határozott, magabiztos, ugyanakkor tiszteletteljes önérvényesítés, kommunikációs mód, ami agresszió mentes, és nem sérti mások határait.

Általános adaptációs szindróma

>> stresszreakció

B

Bolygóideg

Testünk leghosszabb >>paraszimpatikus idege, az agytörzsből indul, végigfut a bélrendszerig, a nyelőcsövön, a tüdőn, a szíven és a hasüregen keresztül. Fontos szerepe van a szívritmus és az emésztés szabályozásában. Aktivitása nyugalomhoz és ellazuláshoz segít.

C

Cinguláris kéreg

Az agy >>limbikus rendszerének része. A figyelemért felelős, ezért nagy mértékben befolyásolja a hangulatunkat. A rossz összpontosító képesség, és a negatív dolgok felnagyítása is ide köthető. Központi szerepet játszik a fájdalom idegi hálózatában.

D

Depresszió

Tünetegyüttes. Tartósan fennálló nyomott hangulat, levertség, bűntudat, értéktelenség érzése, alvászavarok jellemzik. A depresszió stresszes állapot.

Dopamin

>>neurotranszmitter. Hozzájárul az élvezethez és a rossz szokások megváltoztatásához is szükséges.

E

Endokannabinoidok

>>neurotranszmitter. Elősegítik a békesség és a jóllét állapotát, fokozzák az étvágyat.

Endorfinok

>>neurotranszmitter. Csökkentik a fájdalmat és emelkedettségérzést adnak.

Életesemény Skála

Holmes és Rahe (1967) kutatók által létrehozott stressz kérdőív, aminek kitöltésével felmérhető, hogy az egyén az adott időszakban mennyire él stresszes életet. A kérdőív tartalmaz minden olyan életeseményt, ami stresszt válthat ki, és mindegyik mellé pontszám van rendelve. A kérdőív szerint az élet öt legnagyobb stresszora: 1. házastárs halála, 2. válás, 3. házastárstól való külön költözés, 4. börtön, 5. közeli hozzátartozó halála.

Énhatékonyság

Az abban való hit, hogy képesek vagyunk hatással lenni körülményeinkre. A reziliens személy egyik fontos jellemzője.

G

GABA

>>neurotranszmitter. Segíti az ellazulást és csökkenti a szorongást.

H

Hipotalamusz

Az agy >>limbikus rendszerének része. A stresszt szabályozza. A kortizol és adrenalinszint megemelésével riadókészültségbe állítja szervezetünket.

Hippokampusz

Az agy >>limbikus rendszerének része. A hosszú távú emlékek kialakításáért felelős. A benne található idegsejtek nagyon érzékenyek a stresszre. Tartós stressz, depresszió hatására összezsugorodik.

HPA tengely

A HPA-tengely áll a szervezet stresszmechanizmusának a középpontjában. A HPA tengelyhez tartozó endokrin mirigyek a hipotalamusz, az agyalapi mirigy (hipofízis) és a mellékvesék. Ha az agy fenyegetőnek talál egy ingert, akkor a hipotalamusz az agyalapi mirigyet adrenokortikotrop hormon (ACTH) kiválasztására ingerli. Az ACTH hatására a mellékvesekéregből kortizol szabadul fel. A kortizol a test szinte minden szövetére hatással van (agy, immunrendszer, csontok, bélrendszer). Feladata a stresszreakció tompítása, az immunrendszer működésének a gátlása, összességében a biztonságos keretek között tartása. Ezzel párhuzamosan a hipotalamusz aktiválja a szimpatikus idegrendszert, készenléti állapotot hozva létre. A mellékvesevelők adrenalintermelése fokozódik, ami a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer működését fokozza.

K

Kiégés

A kiégés tartós, kezeletlen stressz eredménye. A túl hosszú ideig tartó fokozott stressz hatására szorongás, >>túlterheltség, kimerültség, zárkózottság, érdektelenség, cinizmus alakul ki. A kiégés és a >>depresszió tünetei között jelentős átfedés van.

Kontrollhely

Az, hogy milyen kontrollhellyel rendelkezünk, azon múlik, hogy honnan várjuk a jutalmakat / büntetéseket: a környezetünktől, vagy saját magunktól.

  • A belső kontrollhellyel rendelkező emberek jellemzően önmaguknak tulajdonítják sikereiket és kudarcaikat is. Vállalják a felelősséget döntéseikért. Kevésbé lesznek stresszesek.
  • A külső kontrollhelyesek ezzel szemben úgy gondolják, hogy életüket elsősorban a rajtuk kívül álló események befolyásolják. Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a környezetüknek, a véletlennek és a szerencsének. Ez a fajta vélekedés a stressz magasabb szintjeivel mutat korrelációt.

Kortizol

A stressz reakció során a mellékvesekéregből felszabaduló >>stresszhormon. Serkenti a glükóz termelést, ami energiát ad, és fokozza a glükóz felhasználást az agyban, ami gyorsabb gondolkodást tesz lehetővé. A kortizol a test szinte minden szövetére hatással van (agy, immunrendszer, csontok, bélrendszer). Feladata a stresszreakció tompítása, az immunrendszer működésének a gátlása, összességében a biztonságos keretek között tartása.

Krónikus stressz

A krónikus stressz esetén a stresszmechanizmusok tartósan, hosszú időn keresztül működésben maradnak. Az egyén ilyenkor nem képes szabadulni a stresszoroktól, vagy azért, mert nem ismeri fel őket, vagy azért, mert nincs hatalma felettük. Krónikus stressz esetén az >>ACTH-nak és a kortizolnak köszönhetően a mellékvese megnagyobbodik, a nyirokrendszer szövetei zsugorodnak, a bélrendszer pedig fekélyesedik. Ugyanakkor a kortizolnak igen erős csontleépítő hatása is van, az immunrendszer működését gátolja. A magas adrenalinszint pedig magas vérnyomást és szívkárosodást okozhat. A túlzott stressz azonban mindezeken túl gyakorlatilag a szervezet minden részére és sejtjére hatással van. A tartósan fennálló magas stresszhormonszint mérgezi a szervezetet és megjelennek a stresszbetegségek.

L

Limbikus rendszer

Az agy érzelmi központja, agyi struktúrák ősi hálózata. Az izgalomért, a félelemért, a szorongásért, az emlékezetért és a vágyért felel Amikor megjelenik egy inger, első körben a limbikus rendszer értékeli, ha fenyegetőnek találja, beindul a stressz reakció. Négy fő része van: hipotalamusz, amigdala, hippokampusz és a cinguláris kéreg.

M

Megküzdési mód

Minden olyan tevékenység ide tartozik, amelyekkel megpróbáljuk kezelni a stresszhelyzeteket. Két nagy csoportjuk van, a problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdési módok.

Melatonin

>>neurotranszmitter. Javítja az alvás minőségét.

N

Nervus Vagus

>>bolygóideg

Neuroticizmus

Fokozott érzékenység a >>stresszre. Akire jellemző a neuroticizmus, könnyebben lesz stresszes és nehezebben tud túllépni a stresszes helyzeteken.

Neurotranszmitterek

Az idegrendszer kémiai hírvivői, ingerületátvivő anyagok, amelyek az idegsejt axonjából szabadulnak fel, és a hozzá kapcsolódó másik idegsejt elektromos kisülését szabályozzák. Egy neurotranszmitter-rendszer azokat az idegsejteket foglalja magába, amelyek egy adott neurotranszmittert, pl. >>szerotonint bocsátanak ki, vagy arra reagálnak.

Norepinefrin

>>neurotranszmitter. Javítja a gondolkodást, az összpontosítást és a stresszel való megbirkózást.

O

Oxitocin

Az oxitocin a hipothalamusban termelődő, és az agyalapi mirigyben raktározódó hormon. Inger hatására innen szabadul fel, és kerül az érhálózatába, majd azokhoz a szervekhez, melyeknek a működését befolyásolja. Mint >>neurotranszmitter, az agy pszichés működésében is van szerepe. Csökkenti a szorongást. Minden olyan alkalommal aktiválódik, amikor bizalmat élünk meg és szeretetteljesen kapcsolódunk.

P

Paraszimpatikus idegrendszer

A >>szimpatikus idegrendszerrel szemben a szervezet nyugalmi, regenerációs és öngyógyító folyamataiért felel. Lassítja a szívritmust, ellazítja az izmokat, segíti az emésztést – összességében megteremti szervezetünkben a pihenés, és relaxálás feltételeit.

Perfekcionizmus

Tökéletességre törekvés. A perfekcionizmus származhat kívülről, ha mások várnak el tőlünk túl sokat, és belülről, ha mi magunkkal tesszük ugyanezt. Bárhonnan is fakad, a túlzó elvárásoknak való megfelelés nagy mértékben növeli a stresszt.

Prefrontális agykéreg

Az emberi agy homlokcsont mögötti része. Az agy legmagasabb szintű irányítója. Olyan idegsejthálózatok találhatóak itt, melyek pl. a tervezésért, döntésekért, önuralomért, motivációért felelnek.

PTSD

Poszttraumás stressz szindróma, szorongásos zavar, ami egy traumatikus esemény hatására alakul ki. A traumának lehet konkrét elszenvedője, de szemlélője is az, aki később PTSD-ben szenved. Az egyén a traumatikus eseményt később újra és újra átéli gondolataiban, álmában, de hallucináció is előfordulhat, heves fizikai tünetekkel kísérve. Jellemző még az elkerülő magatartás, minden olyan helyzettel kapcsolatban, ami a traumára emlékezteti. Tünetek lehetnek még az alvászavarok, dühkitörések, koncentrációs zavarok, sírás, nyomott hangulat.

R

Rekeszizom

A mellkas és a hasüreg között elhelyezkedő kalapformájú izom. Nyugalmi helyzetben középső része felfelé, a bordakosár irányába boltosul, belégzéskor pedig a hasüreg irányába mozdul el. Paraszimpatikus beidegzettségű izom, így amikor rekeszizomlégzéssel lélegzünk, jobban meg tudjuk őrizni nyugalmunkat, ill. segítjük a fizikai és mentális közérzet javulását.

Relaxáció

Fizikai és mentális ellazulás. Míg az alvás csak a tudatos elménk pihenéséhez vezet, addig a relaxáció képes a tudattalan elme ellazulását is elérni. 

Reziliencia

A latin resilire szóból ered, jelentése: visszapattanni. A reziliencia a stresszel szembeni ellenállóképességet jelenti. A reziliens emberek hatékonyabban vészelik át életük stresszes periódusait, rugalmasabban reagálnak a nehézségekre. Kutatások szerint, stressz hatására vérükben kevésbé emelkedik meg a stresszhormonok szintje. „A reziliencia nem a stresszel szembeni sérthetetlenség, hanem a kedvezőtlen eseményekből való felépülés képessége.” (Rachel Dias) A reziliencia nem személyiségvonás, hanem tanulható, fejleszthető képesség.

S

Stressz

Stressz akkor alakul ki a szervezetünkben, amikor valamilyen külső, vagy belső inger hatására fenyegetve érezzük magunkat. A pozitív, eustressz kellemes izgalommal jár, olyan kihívásoknál, helyzeteknél jelentkezik, melyek nem haladják meg a megküzdési képességeinket. A fejlődést szolgálja. Ezzel szemben a distressz káros, és kimeríti az egyén fizikai és pszichés erőforrásait, tartalékait. Úgy érzi képességeit meghaladó mértékben kell helyt állnia.

Stresszhormonok

Stressz hatására a >>HPA tengelyt alkotó endokrin mirigyekben felszabaduló kémiai hírvivők, melyek a véráramon keresztül jutnak el a célsejtekhez. Stresszhormon pl. az adrenalin, és a kortizol.

Stresszor

A stresszor az, ami kiváltja bennünk a stresszállapotot. Stresszor lehet egy gondolat, egy esemény, egy problémás helyzet, bármi, ami fenyegetést jelent a számunkra. Megkülönböztetünk kapcsolati (pl. válás, hozzátartozó ápolása), személyes (pl. betegség, költözés), ill. munkahelyi és pénzügyi stresszorokat (pl. munkahelyváltás, hitel).

Stresszgörbe

Az ideális mértékű stressz szint ábrázolása grafikonon, fordított U alakú görbével. A lényege, ha túl alacsony a stressz szint (a nyomás, az elvásárok), akkor unatkozunk, ha túl magas, akkor pedig ingerlékenyek és feszültek leszünk, ami már a koncentráció rovására megy. A kettő között, a fordított U közepén viszont van egy tartomány, amikor kellően éberek vagyunk, jól megy az összpontosítás és ilyenkor tudjuk a legtöbbet kihozni magunkból.

Stresszreakció

Selye János kutató orvos, biológus az élettani stresszreakciónak, amit általános adaptációs szindrómának nevezett, 3 fázisát különböztette meg:

1: Alarm, riadókészültség: fenyegetés hatására a ® szimpatikus idegrendszer aktiválódik, energiatartalékok szabadulnak fel, a szervezet felkészül a harcra vagy a menekülésre.

2: Alkalmazkodás vagy aktív ellenállás: Ha a stresszor továbbra is jelen van, és nem sikerül alkalmazkodni az új helyzethez, akkor a szervezet ellenálló képessége magasabb fokozatra kapcsol, és egyre több energiát használ el. Ez az energia azonban nem kerül pótlásra, így az energiatartalékok egyre jobban kimerülnek, az ellenálló képesség pedig lecsökken. Az állandó készenlét alvászavarokat okozhat, a magas vérnyomás állandósulhat, feszültségek, fájdalmak jelennek meg az izmokban, az emésztés zavart szenved.

3: Kimerülés: Amennyiben nem sikerül az alkalmazkodás, a tartalékok elfogynak, az immunrendszer teljesen legyengül, megjelennek a betegségek.

Sz

Szerotonin

>>neurotranszmitter. Javítja az akaraterőt, a motivációt és a kedélyállapotot. Alacsony szintje hozzájárul többek közt a depresszió kialakulásához.

Szimpatikus idegrendszer

A vegetatív idegrendszerhez tartozik. Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, a szimpatikus idegrendszerünk az, ami aktiválódik és hatására beindulnak a szervezetben azok az élettani folyamatok, amelyek a megküzdést segítik. Az érzékszervek kiélesednek, az izmokba több vér áramlik, a légzés gyorsul, a hörgők a tüdőben kitágulnak, a pulzus nő, az emésztés és az immunrendszer működése pedig csökken.

Szorongás

Egy érzés, amelyet feszültség, aggódó gondolatok, fizikai változások, pl. vérnyomás emelkedés jellemez.

T

Technostressz

A munkahelyi stressz egy formája, amely az információs és kommunikációs technológiákhoz, például az internethez, a mobileszközökhöz és a közösségi médiához kapcsolódik. A technostressz számos szervezetben, minden szinten megfigyelhető, az érintett alkalmazottak szoronganak vagy túlterheltek lesznek a számítógépes közvetítésű környezetben való munkavégzés miatt, ahol állandóan új információk áramlanak. Ez a viszonylag új jelenség jelentős káros hatással van az egyének egészségére, termelékenységére és a munkával való elégedettségre.

Túlterheltség

A túlterheltség az a túl gyakori érzés, hogy az életünk gyorsabban bontakozik ki, mint amennyire az emberi idegrendszer és a psziché képes lenne jól kezelni. (John Kabat-Zin)

A stressz-szótár folyamatosan bővül.

Források: